Nyelv: limba nyelv           

4-es Off-road túra

Farkas-lak, Maroshévíz, Runk-tető

Itt élünk a Kárpátok vonulatai között, és fogalmunk sincs róla, hogy milyen gyönyörű tájak vannak. Amikor feljutok egy-egy csúcsra, feleszmélek. Minek is megyünk külföldre természeti nevezetességeket felkeresni, amíg nem láttuk a saját kincseinket? A havasok, a hegyközti medencék, a vulkáni eredetű hegységek, ahol otthon érezzük magunkat, és a városi stressz után mintha a menyországba érnénk. Sokan vagyunk olyanok a mai világban, akik az életformánknak köszönhetően (valljuk be őszintén) elkényelmesedtünk. Nincs ínyünkre az egész napos gyaloglás, hegymászás. Messze innen, a távoli keleten azonban gondoskodtak róla, hogy a hozzánk hasonlók is részesülhessenek az olyan Isten adta csodákban, mint a Kelemen-havasok. Ők nem mások, mint a japánok, és amit alkottak az nem más, mint a terepjáró. A nagy, robusztus, megbízható Toyota Land Cruiser. A Kelemen-havasok a Keleti-Kárpátok nyugati vonulatának középső részét képezi, a legnagyobb kiterjedésű vulkanikus hegység. Itt találhatóak Erdély hegyóriásai. Gyönyörű tisztások, védett növény- és állatfajok, vízesések, barlangok szépítik, teszik elevenné a tájat. Egy napsütéses hétvégén eldöntöttük, felpörgetjük magunkat, és útra indulunk felfedezni ezeket a tájakat. Ezt pedig nem akárhogy tesszük, hanem off-road túra keretében, a már fent említett „kocsimonstrummal”. Maroshévízről, a Farkas-lak turistaháztól indulunk. Én, amikor beültem a kocsiba sejtelmem sem volt, hogy milyen gyönyörűségben lesz részem. Durvának, durva! Extrémnek, extrém! Lélegzetelállító a szó szoros értelmében, de ezt nem lehet kihagyni. Szóval elhagyva a várost, nem sok időre rá fel is kanyarodunk a hegyek felé. Az autó szabályosan maga alá gyűri a hegyet, és nincs számára lehetetlen. Rövidesen az utolsó ház is a hátunk mögött marad, a táj egyre vadregényesebb. Amit akkor éreztem az a szabadság volt. Felvett a természet az ölébe is ringatott. Persze ringat a terepjáró is, az út már izgalmas. Ha adrenalin kell nem muszáj leugrani a magasból, a földön is megtalálod. A sárga jelzést követjük, ami a Runk-tető fele vezet. Hatalmas, költők és írók által megidézett fenyők között haladunk, szűk fakitermelő úton, gyalogosan egy kilométer után feladnánk. A terepjáróval viszont minden lehetségesnek tűnik. Lélekjelenlét az kell bizonyos szakaszokon. Ilyenkor, tavasszal az olvadás miatt sárosak az utak, nehezebb közlekedni, de ez is fokozza az izgalmat. Lassan felkapaszkodunk egy tisztásra. Nyáron juhászok legeltetik itt nyájukat. Esztenák, kis faházikók, itatók. Irigylem most őket, olyan pompás környezetben élnek. Térképnézés és megyünk is tovább. A táj kietlen, a juhászok még nem terelték fel a nyájat. Derékig érő sárból és tátongó gödrökből, a vasszörnyünk, csak úgy kiugrik, mint egy őz. Apropó őz, ha szerencsénk van vadakat is láthatunk. Percekig szemeződtem két őzzel. Elérjük a legmagasabban fekvő esztenát is, ahová keskeny út vezet. Az autó orra az eget verdesi. Meredek terep, kétfelől sűrű bozótos, fákkal. Az az érzésed, hogy te vagy Alice és ez itt Csodaország. A tetőre érve elénk tárul a panoráma. Szép időben látszanak a Görgényi-havasok, az Öreg-havas. A szívem még mindig heves ver, az adrenalin szintem az egekben, és boldog vagyok, hogy mindezt átélhetem. Az off-road túrák olyan élményt nyújtanak, amelyeket egyhamar nem felejtesz el. Újra meg újra vágyakozol. Erőfeszítés nélkül jutsz fel olyan magaslatokra, amelyek addig elérhetetlenek voltak. Leállítod a motrot és egyesülsz a havasok árasztotta erőkkel. A szírti sas hangja, a madarak éneke, és a patakok csobogása. Az állatvilág változatos: vaddisznó, farkas, róka, őz, szarvas, medve, hiúz, vadmacska; a madárvilágból említésre méltóak a sas és a bagolyfélék, a jégmadár, a vizirigó, a havasi cinege és a gazdag énekesmadár állomány; a hüllők közül a gyíkok, a szalamandrák és a viperák otthona a hegy. Különleges helyen élünk. Nem szabad úgy itthagyni ezt a világot, hogy ne tapasztaljuk meg mit jelent az igazi vadregényes, tiszteletet parancsoló havas. A valamikor mindent elpusztító vulkánok most csendben vannak, új életet adtak. Hódítsuk meg a hegyóriásokat, és ha elődeink, embertársaink nem, mi tiszteljük a természetet. Ne hagyjunk szemetet, ne vágjunk ki fát, és köszönjük meg, hogy ilyen csodás helyre születtünk.